| Miért van szükség tisztítókúrára, méregtelenítésre, böjtre?
Nap mint nap számtalan külső és belső méreggel találkozunk, például a szennyezett levegő belégzése miatt illetve az emésztés és anyagcsere melléktermékeként. Ha elég erős a szervezet kiválasztó és immunrendszere, szervei ( bőr, vese, vastagbél) tökéletesen működnek, a szervezet képes arra, hogy biztonságosan megszabaduljon a mérgektől. Ha valamely eleme károsodik, abban az esetben a szervezet „mérgeződik”, amelynek következtében károsodnak a szervek, kialakulnak a betegségek.
Mit kell tennünk, hogy ne „mérgeződjünk”?
Egészséges környezetet kell biztosítanunk magunk számára! Védekeznünk kell a káros környezeti hatásoktól tisztított vízzel, egészséges kozmetikumokkal, egészséges, teljes értékű, allergiamentes táplálékokkal, táplálék-kiegészítőkkel.
Szervrendszereink megtisztítása, egészségesen tartása azért fontos, hogy a tápanyagok jól felszívódjanak és a betegségek kórokozói ne találjanak otthonra szervezetünkben.
| |  | | Általános méregtelenítés | | Az egész szervezet általános méregtelenítésére:
Megfelelően elsajátított légzéstechnika.
Tisztított és megfelelő mennyiségű ivóvíz. Adalékanyag mentes BIO gyümölcslevek. A nehézfémek kiválasztására a Yucca alkalmas.
A vese védelmére és a vizelet hajtására használhatunk tőzegáfonyát.
A bélcsatorna és emésztőrendszer karbantartására rostok fogyasztása.
Articsóka a máj védelmére, epehajtásra.
Szauna, masszázs.
Szellemi és testi frissesség (mozgás, pihenés).
Stresszmentes életmód – relaxáció.
Megváltozott gondolkodásmód.
Aromaterápia |
| | |  | | | |  | | Funkcionális élelmiszerek | | A kutatások során arra is fény derült, hogy a tápláléknak nemcsak antioxidatív tulajdonságai jelentenek előnyt, hanem sok más olyan élettani hatás is megfigyelhető, amelyek túlmutatnak a tápanyagok közvetlen biológiai következményein, bizonyos funkciókat erősítenek, hatékonyabbá teszik a szervezet védekező rendszerének működését. Ebből jött létre a funkcionális élelmiszerek fogalma, és alakították ki ezek minősítési, eljárási szabályait, elsőként Japánban.
A funkcionális élelmiszerek elnevezése Japánban „meghatározott egészségi hasznosságú élelmiszerek”. Ezek olyan feldolgozott élelmiszerek, amelyek tápláló jellegük mellett elősegítenek egyes testi funkciókat: erősítik a szervezet védekező mechanizmusait, hozzájárulnak betegségek megelőzéséhez, mint pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, gyorsítják a betegségek utáni felépülést, javítják a fizikai állapotot, és lassítják az öregedést (Biró et al., 1997).
Childs és Poryzees (1998) szerint azokat a termékeket, amelyek bármilyen speciális pozitív hatással vannak a
szervezetünkre táplálék-gyógyszerekként vagy tápgyógyszerekként (nutraceuticals/ nutritional
foods), gyógyhatású élelmiszerekként (pharma food/ medical foods), designer élelmiszerekként
(designer foods), vagy szuper-élelmiszerekként (super foods) nevezik. Sok esetben azonban összefoglalóan funkcionális élelmiszerekként emlegetjük azokat
Az American Dietetic Association álláspontja szerint a funkcionális élelmiszer teljes élelmiszert jelent, amely lehet gazdagított, dúsított, vagy erősített, és amely előnyös az egészségre akkor, ha a változatos étrend részeként, hatékony mennyiségben fogyasztják (Position…, 1999).
Európában a European Commission Concerted Action on Functional Food Science (FUFOSE-Group) 1999-ben a következő definíciót ajánlotta: „Az élelmiszer akkor tekinthető funkcionálisnak, ha a megfelelő táplálkozásélettani hatásokon túlmenően, a szervezetben egy vagy több cél-funkcióra kimutatható pozitív hatása van úgy, hogy jobb egészségi állapot vagy kedvezőbb közérzet és/vagy a betegségek kockázatának csökkenés érhető el. Funkcionális élelmiszer kizárólag élelmiszer formájában kínálható, nem mint tabletta vagy kapszula. A szokásos táplálkozási magatartás integrális részét képezze, és hatását már a szokásos fogyasztási mennyiségnél fejtse ki” (Diplock et al., 1999, Katan, 1999).
Tulajdonképpen sok mindennapi élelmiszer tekinthető funkcionálisnak, hiszen tartalmaznak olyan komponenseket, amelyek megfelelnek az előbbi kritériumoknak. Döntő szempont az, hogy a funkcionális ingrediensek megtalálhatók legyenek a már addig is szokásosan fogyasztott élelmiszerekben, és ezek élettani hatását alapos, átfogó tudományos tanulmányokkal bizonyítsák. A funkcionális élelmiszerek csak az egészséges étrenddel és életvitellel összefüggésben értelmezhetők, nem egészségmegőrző vagy betegségmegelőző csodaszerek (Schenker, 1999).
A funkcionális élelmiszerek fogalmának meghatározása a szakirodalomban nem
egységes. Máig nem rendelkezünk egy általánosan elfogadott definícióval, mivel a
szakembereknek mindeddig nem sikerült egyetértésre jutniuk abban a kérdésben, hogy mi
tartozik ebbe a kategóriába és mi esik rajta kívül – beleértsük-e például a táplálék kiegészítőket,
vagy a gyógyszerhez hasonlatos porokat, kapszulákat.
A különféle felfogások azonban többé-kevésbé megegyeznek abban, hogy olyan élelmiszerekről
van szó, amelyek az egészségre és a közérzetre kedvező hatással vannak.
|
| | |  | | Gyógygombák | | Mikológia- 1. gombaismeret, gombatan. 2. Az orvostudományban a gombás betegségekkel foglalkozó tudományág.
Mikoterápia- Gyógyhatású gombák, gyógygombák alkalmazása a különböző betegségek leküzdésében, megelőzésében. |
| | | | |